Az emberi kíváncsiság egy idős az emberiséggel,hogy egy aranyos közhellyel kezdjem mondandómat de tény ,hogy az ember kíváncsi természetű. A mai posztban felelevenített eszközök mind arra hivatottak hogy segítsék az emberi kíváncsiság kielégítését.

Nem tartozik szorosan a tárgyhoz de az első kíváncsisággal kapcsolatos emlékem egy műanyag Lengyel gyártású kaleidoszkóphoz kapcsolódik amit apámtól kaptam búcsús vásárfiaként. Na ha volt valakinek már ilyen az soha nem felejti el ,órákig tudtam nézni csendben a fraktál szerű alakzatokat ,csodálatom odáig fajult míg egy szép nap szét szedtem ,hogy megnézzem mi a titka a kaleidoszkópomnak csak színes műanyag lapocskákat találtam benne ami nagy csalódást okozott ,és utána évekig sajnáltam szakbarbárságomat, és a szétvert kaleidoszkópot.

 De térjünk rá a mai témánkra a távcsövekre,és a látcsövekre. Az első látcső ami a kezembe került egy iskolai kulturális kirándulással függ össze a Miskolci Nemzeti Színház Moliére-tartuffe előadására vittek el minket és ott béreltem látcsövet mert a haverom is bérelt egyet csak azért. Az előadásról még annyit ,hogy a magyar televízió élőben közvetítette és előadás előtt mindenkit megkértek,hogy viselkedjen közönségként szóval ,hogy még a szünetek alatt sem hangoskodjunk,vagyis hogy ne beszéljünk csúnyán , mondanom sem kell ,nekünk több sem kellet már előadás közben is fel felcsattant egy bazdmeg.De szünetben direkt nem mentünk ki ,hogy jóízűen és kellőképpen hangosan káromkodva szidhassuk egymást ,hát ha adja a tv otthon. Évekkel később újra leadta a magyar televízió az előadást és meglepve vettem észre ,hogy káromkodásainkat lekeverték és tyúk kotkodácsolást tettek a szüneti részek alá. Az előadáshoz kapcsolódik még.,hogy volt nálam egy Furmann Imre verses kötet és azt olvastam a buszon színházba menet .A minket kísérő tanárnő észrevette ,hogy olvasok először meglepődött elvégre szakmunkás osztály voltunk és ha egy ipari tanuló olvas az több mint meglepő.Kérdezte ,hogy mit olvasok, én röviden feleltem verset,ő erre elkérte a kötetet és elolvasta Furmann Imre egyik legdurvább versét ami arról szolt ,hogy egy pali úgy él ,jár kel a világban , hogy a beleit húzza maga után a porban. Erre undorral visszaadta a könyvet és azt mondta -ez nem költészet ,-amiben volt némi igazság nem volt a versben sem alkony,sem madarak,sem napfény ami mindennapi versé tette volna.

Na de térjünk a lényegre nekünk később mindig volt látcsövünk apám a piacon vette őket ruszkiktól,anyám amikor hazahozta az első távcsövet ,nem örült neki ,-ennyi pénzt kiadni azért a vacakért, minek ez?Kérdezte apámat Apám büszkén kihúzta magát,- kiránduláshoz kell, nézni az őzeket! -Persze én is és anyám is tudtuk ,hogy a látcső a szomszédasszony kileséséhez kellett , meg a közeli bányatavakban fürdőző leányzók megfigyeléséhez, is kiváló. Na ezt a látcsövet én is többször elloptam otthonról és villogtam vele a haverjaim előtt ,akkoriban nem sok családban volt és tényleg csak az orosz katonáktól lehetett beszerezni, (legalább is a mi városunkban) sokat játszottam vele amatőr természetbúvárt,kémet(kimentünk a város szélén lévő katonai reptérhez és távcsővel figyeltük az őrtornyokban posztoló katonákat)és persze a közeli bányatavakban fürdőző leányzók remek perspektívákat nyitottak nem csak apámnak ,számomra is. Ezt a látcsövet elvittem magammal a kollégiumba Miskolcra, a koli az Avas városrészben volt ,emeletes házak ,remek női mellek ,és remek családi perpatvarok ,ha unatkoztam csak elővettem a távcsövet és élvezettel néztem a szomszéd emeletes házakban zajló életet ,egyszer egy tetőről leugró meztelen csávót is láttam ,persze látcső nélkül ,szerencsére a végét nem csak a zuhanást láttam eltakarták a park fái végjátékot ,azt kell mondjam szerencsére. Ezt a távcsövet később ellopták tőlem mert igazi lúzer voltam de hagyjuk ezt.

Később egyik haverom aki ma is amatőr csillagásznak hiszi magát, szóval egyik haverom vett egy távcsövet ilyen csillagászatit ,meg voltak neki ilyen téli ,nyári ,tavaszi égtérképei kriksz-krakszokkal. Szóval vele jártunk éjszakai ég megfigyelésre én persze mindig bebasztam és soha sem láttam semmit,mutogatta mit tudom én milyen csillagképet én bólogattam mint aki látja ,persze nem láttam semmit csak okosan bólogattam. Csillagászatról jut eszembe egyszer Jakics Tamás barátomnál voltunk lenn Szomolyán pár haverommal köztük volt Vizdák Tibi úr is akit én mai napig nagyra becsülök, szóval bementünk a faluba sörözni Tibi úr jól bebaszott persze mi sem voltunk kivételek. Két csodálatos párbeszéd hangzott el ekkor az egyik a falu főterén ücsörgő és unatkozó lányokkal a másik egy cigány úriemberrel.

Tibor barátom meghallotta,hogy a faluban éppen csillagász tábor van sok idegennel ,és a falubelieknek elkezdte játszani ,hogy ö csak lejött a táborból inni egy sört és ,hogy ő eredetileg pesti. Szóval a falusi leányzóknak hetyegett azzal ,hogy csillagász hova tovább szak tekintély a csillagászaton belül. Volt olyan lány aki hitt neki és megkérdezte tőle ,hogy Pintér Lászlót ismeri-e? Elvégre ő is pesti,Tibor úr gondolkodás nélkül rávágta ,hogy igen persze hát hogyne ismerné az Ecseri útnál lakik. A csaj egy kicsit ellenkezett ,hogy nem is ott lakik de végül belátta ,hogy ezt egy pesti biztosan jobban tudja. Tibor barátunk sorra csillogott a lányok előtt ,mígnem egy leányzó elő nem került valahonnan a sötétből ezzel a kérdéssel-Figyelj már te nem Vizdák vagy?Kövesdről?

Ő kénytelen kelletlen beismerte a dolgot és tovább álltunk,nagy hümmögésekkel a hátunk mögött.

Aztán  a második történet, még aznap este egy szintén részeg roma fiatalemberrel esett meg , megpróbált minket le lejmolni(pénzt kéregetett) ,erre Tibi úr ismét elemében volt ,elmondta a kitalált mondókáját,hogy ő csillagász Pestről ,és habár pénze nincs de ha érdekli egy kicsit magyarázhat neki a csillagokról.Erre a roma úriember belelkesült és többször is mondta lelkesen-Tanitsá má!Tanítsatok má!Tibi úrnak sem kellett több -Az ott a jupiterikusz ,-és mutatott a csillagos égre -az a szupernikusz,őőő bocsánat szaturnikusz.

A roma fiatalember erősen nézett fel az égre, de nem látta-Hol?Hol?

Tibi legyintett -na ott a hold azt látod?A roma úr bólogatott-látom!

-Na és látod a lépcsőket a hold oldalán ?-Nem

Erre Tibi Úr legyintett-jól van hagyjuk ,nincs hozzá tehetséged!

Na nem is kellett több a fiatalembernek már már sírva könyörgőre fogta.-Na tanítsatok már!!!Vizdák úr megnyugtatás -képpen megfogta a vállát ,és azt mondta-figyelj ide még nincs minden veszve ,keress egy olyan helyet ahol jó sötét van és nincs közvilágítás,mondjuk a házatok udvara jó lesz,és feküdj ki a fűre ha ez meg van  nézd a holdat mindaddig míg meg nem látod azokat a lépcsőket amiről beszéltem , van rá egy teljes heted ,addig itt leszünk a táborban .ha meglátod a lépcsőket nyugodtan keress meg és tovább léphetünk a csillagászat tanulásában.

Nagyokat kuncogva tovább álltunk.

Manapság is van otthon kukker (már csak így hívom)több is ,ilyen gagyi műanyag amit megnyerő modorú roma fiatalemberek árulnak, megjegyzem semmire sem jó,persze apám vett már tőlük vagy hármat puszta nosztalgiából ő is tudja ,hogy nem jók semmire ,de szép emlékei vannak ezért megveszi.